Várva várt Olimpia/ long awaited Olympics

29. Olimpia, 29th Olympics

És ime a várva várt Olimpiai beszámoló. Hiteles dokumentációnak szánom az összegyűjtött élmények és információk alapján (Alapot ad: 6 kézi meccs és egy tenisz amin aktivan részt vettünk)

Ezt az indexen is lehet ellenőrizni: http://galeria.sportgeza.hu/peking2008/2008/08/09/magyarorszagsvedorszag_3024/?current_image_n

Hogy is kezdődött, Peking Olimpiát rendez, a 29. modern korit. Ez itt mindenkit büszkeséggel tölt el, ezt mutatja, hogy a világ még ennyi önkéntest nem látott (fél milliót mondanak mi inkább másfélre saccolunk) Ezek az emberek nem az igyen-jegyért meg ingyen közlekedésért dolgoznak. Ők szivből és igazán az olimpia megszervezésén akarnak dolgozni. Hiszik, hogy ez az olimpia csak szorgalommal, mosollyal, kedvességgel és tömény lelkesedéssel lehet egy jó olimpia...Mi Európai fejjel még a hatékonyságot és jó tervezést-szervezést gondolnánk sikertényezőnek. De hát ugye nem otthon vagyunk... itt máshogy mennek a dolgok.

Az olimpia megnyitóját egy kis beülős helyről néztük, odajutás nem volt könnyű bár Beijing kiürült, mindenki a megnyitó extázisában valamilyen kivetitővel rendelkező vendéglátóhelyen volt.A taxisunk nem mondta, hogy metróval sokkal gyorsabban érünk a kivánt hely közelébe (mivel pontosan egy kinai taxis sem tudja hova visz csak valahol ott letesz). Igy épp hogy a megnyitóra odaértünk a helyi AIESEC tagjai a képeken is láthatóak már vártak minket. A megnyitó Kina ikonjait mutatta be. Nagyon látványos volt (tudjuk Kinában az esztétika az fontos) és az a gondolat jutott eszembe semmiképp nem tudta volna más nép ezt igy megcsinálni. Ennyi ember szinte gépként mozogva alkot valamit...lenyűgöző...ez Kina. Aztán haza indultunk mivel 4 metrovonal és egy buszozás még előttünk állt és a másnapi 4 kézimeccs (ekkor még csak 2 jegyünk volt másnapra) Az utazási idő lakhelyünktől az OSC csarnokig kb 2,5 óra volt. Illetve a legközelebbi metrótól még 1,5 km séta. Szóval időt azt kell szánni a meccsekre jutásra. Gondolhatja mindenki, hogy miért nem fogtunk taxit, ha ugyis olyan olcsó, de nem javaslom senkinek mert a taxi nem tudja hova kell menni, vagy nincs engedélye bemenni. Az első meccs Angola-Franciaország, nem zárult meglepő módon, de a 3. sorból nézni azért jó volt. A büfé nem drága (kinai mércével persze igen) és a büfések nem tudnak angolul, mint ahogy az önkéntesek 99%-a sem, és bár mindenhol nyüzsögnek elmagyarázni dolgokat vagy nyelvi okok vagy információ hiánya miatt nem tudnak. Szóval jó ha tudod A-B be hogy jutsz el, mert itt megkérdezni nem lehet és táblák (információval vagy iránymutatásra csak kinaiul, kinai karakterekkel!!). Szeretettel ajánlom a hivatalos Olimpiai kiadványt, amelyen a térképek kinaiul vannak irva és az egyetlen kétnyelvű része a fedőlap és a sponzorok. Na, de azért a sportélmény kárpótol főleg, ha a Magyarok ilyen simán nyernek a Svéd lányok ellen. (azért nem volt ennyire egyértelmű, mint ahogy az eredmény mutatja) 30-24. Nagyon jól játszott a csapat és rengeteg magyar szurkoló volt, egy szektorban, ahova mi is átültünk, tettetve, hogy nem értjük amit az önkéntesek mutogatnak (hogy menjünk innen). Érdemes megemliteni egy másik kézimeccsen sem láttam (5ből) hogy más olimpikonok is kijöttek volna szurkolni, a magyar szektorban azonban voltak szép számmal. Minden tisztelet nekik, nem csak a saját sikerükért tudnak szurkolni. Itt a magyar szurkolók közt sikerült egy két értékes kapcsolatot szerezni, igy már mindenki sejtheti hogyan lett hirtelen tenisz, box, vizilabda és néhány kézi jegyünk még :-) A trükk röviden hogy a MOB előre vásárolt 25 ezer jegyet és most értékesiti őket. Mi örültünk a MOB ebből fedez fix költségeket, mindenki boldog. Este még láttunk egy Kina-Norvégia meccset Gry bucsúajándékaként Bandi ide is szerzettt jegyet. Hiába jött el rengeteg kinai (bár kinában nem ismerik a kézilabdát mint sportot) mégis a papirforma érvényesült. Norvégia el....ta Kinát. Hazafelé még előttünk állt egy 2, 5 órás út és egy hosszú másnap mivel kaptunk tenisz jegyeket. Méghozzá sétálót, amivel több mecset is lehet nézni.

A teniszre mar a kijutas is bonyolult volt, mivel nincsenek metro jelek, Kinaban az ember beall egy hosszunak tuno sorba, ami talan a metro. Mi is ezt tettuk, mivel biztonsagi ellenorzes van a metronal nagyon lassan halad a sor, bar jobb mint egy esetleges terror tamadas. (itt nem felunk ettol egyaltalan, de erre ugye nem lehet epiteni) K0zben kitort a szokasos Kinai zivatar es aztunk-faztunk meg aggodtunk a tenisz jegyunk miatt leven, hogy open-air jegy. Es bar 3,5 orat szamoltunk a kozlekedesre megis kesesben voltunk. Mivel sort kellett valtani a metronal, egy angolul gyengen beszelo onkentes azt mondta a hatizsakkal a masik sorba kell allni. Majd egy angolul kevesbe gyengen beszelo onkentes mondta, hogy a teniszre egy busz visz. Igy immaron 3x sort valtottunk, hogy ay eddigi leghosszabb t0megk0zlekedesert folytatott harcunkat megvivjuk. (kepek mindent elmondanak)

Van kb. 8 Olimpia buszvonal (szamokkal megkulonb0ztetve) de a megallok nincsenek csak kinaiul felirva, es meg ha a megallo neve fel is lenne irva, akkor sem konnyu kitalalni, hogy milyen stadion van ott. A tenisz a szervezetlenseg mintapeldaja volt emiatt, leszallitottak minket 2,5 km-rel elobb. Seta a zuhogo esoben, hogy aztan senki se tudjon eligazitani, hol jatszik Szavay. Illetva az eligazito tabla A4es papir, elazott az esoben (meglepo modon). Bandi kerdesere hogy Szavay mikor hol jatszik a valasz, a Kinaban oly kedvelt `maybe tomorrow` (talan holnap) es mosoly. hat erre az Europai agy es arc nem mosolyog. Itt a maybe az helyenvalo valasz.

Szoval 2,5 oras csuszas utan meg nem tudtuk hol jatszik Szavay (mar tudjuk kikapott) igy megneztuk Fernando Gonzales-t, amint elcsihipuhizik egy a ranglistan 400 hellyel hatrebb allo Sun Peng nevu kinait.

Ja es a jegyeket annyira nem ellenorzik, hogy bejuthattunk volna Blake-et megnezni csak Gry lebukott a jegyellenorzesen mi szimplan besetaltunk, de igy nem maradtunk ott.

Amugy is ferfi kezijegyunk volt. A buszon talaltam egy nemet sracot, Svant, aki nagyon orult az extra jegynek es meg jo fej is volt szoval jol jart mindenki, hogy o jott 4.nek velunk.

A meccs erdekes volt es Del-Korea elegge megszorongatta a cimvedo nemet fiukat. Azert vegul a papirforma ervenyesult.

Otthon nem mindig ez j0n le a TV elott de az itt latott 6 meccs alapjan elmondhatjuk, hogy a 2x30 perc vegen mindig a jobb csapat nyert. Fair vagy nem, de korrekt.

A hetvege nagyon klassz volt sokszor szerencse kellett, mert a szervezes nem azt tamogatja, hogy egy-egy helyszint megtalaljon az ember. Mindenesetre hihetetlen a hangulat, kina buszke kicsit olyan is mintha maguknak csinaltak volna. A nyelv miatt tunik igy.

Ja es nem tudom megallni, hogy ne emlitsem meg a magyar sajto negativ kommunikacios stilusat.

Javaslat: Oruljunk, hogy ekkora delegacionk van (majdnem mint a lengyel) Oruljunk, hogy a sportoloink latogatjak egymas meccseit, es szereplesuk utan a magyar taborba mennek kicsit pihenni, beszelgetni. Oruljunk, hogy van aki kepviseli az orszagot es kuzd.

Ehelyett mit latni a sajtoban: lemaradt az eremrol, orulni kell a dontetlennek, gyengen szerepelnek a vivoink, csodat vartunk csak magukat hoztak...

Szoval mindenki egy kicsit kapja ossze magat hivja elo homalyos emlekeibol mit jelent kuzdeni, meg mit jelent a tisztelet mas munkaja irant, meg mit jelent hinni es buzditani. (lehet, hogy nem csak az eremert kellett megdolgozni, lehet hogy egy olimpia 4. helyezes munkat rejt...) Szoval hunyjuk be a szemunket gondojuk ezekre a dolgokra, lehet, hogy hasznal, hogy ne legyunk ennyire letorve az eremtelensegen.

Klari & Bandi

And below is the long awaited Olympic report. It is ment to be a true documentation based on the information collected and experience we lived in the first 3 days of the Olympics. (We actively participated in 6 handball and a tennis match) Check the link on index http://galeria.sportgeza.hu/peking2008/2008/08/09/magyarorszagsvedorszag_3024/?current_image_n

China's pride the 29th Olympics ppl here sincerely believe that this Olimpic can be a good one once they give all their kindness, smiles, enthusiasm and hard work. We as Europeans would definitely add good organization skills, planning and efficiency as main component for a good Olympic game. But we are not there to decide, so we can only see and judge things.

We watched the Opening ceremony in a tiny place with huge Screen, getting there was the tough part, as always is in China. Beijing was empty that night it would have been a frightening sight if I hadn`t known it was because of the excitement about the Opening. All the people went to see the ceremony. Our taxi driver forgot to mention that travelling by subway in such circumstances would have been 4 times faster and 10 times cheaper. We just arrived on time ,the local AIESEC members were already watching the broadcast, waving flags and when we arrived we also received some I love China stickers. The Opening ceremony introduced Chinese Culture to us. It was full of visual effects to make us feel we are in China, the country of aesthetics. My first thought about the ceremony was that such a show was only possible to make in China, soo many people working together with the preciseness of robots, machines. Amazing it was, this is China.We had to leave in time because next day we were going to watch 4 handball matches (at this time we only had 2 tickets. We had to change lines 3 times and take a bus to get home.

Travellingtime from our accomodation to OSC Gymnasium was 2,5 hours. Plus some 1,5 km walk from the closest subway station. Our learning point: it takes far too long time to get to different spots, although they seem to be close on the map. You may find it a good idea to catch a taxi, I have to tell it isn`t. The drivers either don`t know the places or they don`t have permission right. So our first match wasn`t a big surprise France winning over Angola, but it was quite an experience to watch it from the third row. The buffet is not expensive with our measures and works quite well, considering the fact that nobody speaks English among the buffemen. The situation is the same with Volunteers, 99% of them doesn`t speak English good enough to guide you from point A to B. Sometimes they speak English but then they lack the information…too bad. So our 2nd learning point if you need to go somewhere, you should find the way on your own. There will be people to help you but they don`t speak the same language. But they do smile a lot! I can`t provide good news regarding information boards or street signs either, they are seldom in English. I suggest everyone to check the Official Olympic guide, the cover and sponsor page being the only English part of it.

But we could easily get over the difficulties once the Hungarian girls beat the Swedish team. They really played outstandingly and also the Hungarian supporters team helped them a lot as we stayed together all the time against all volunteers threats. As they speak such a poor English we pretended not to understand them, it wasn`t very difficult. It is also worth mentioning our other Olympic sports people, unlike those of any other nation, came to support the Handball team, all our respect to them as they are able to think about other things than their own success. We were able to establish some valuable connections with the supporters` team and this is how we got further tickets. (trick is easy and smart Hungarian Olympic Committee bought a couple of tickets in advance and now they are selling it for 120% of the price to cover Olympic sportsmen salaries ans other expenses) So that day Bandi managed to get other tickets for Norway China handball, tennis, box and basketball and waterpolo quarter-final.

That night we saw Norway playing against China, it was a farewell gift to Gry. Not much to our surprise Norway won. Looking through all the matches finally always the stronger team won (sometimes in front of the TV it seems different) Fair or not, but it is correct :-)

As an end of a long day we travelled home 2 hours and immediately went to bed as we knew Sunday will be a long day with both tennis and handball matches. Tennis matches are held a bit further down from the Olympic centre and we didn`t have a clue how to get there, so we left 3,5 hours prior to Szavay`s game. As in China there are no signs we stood in the longest queu, as we assumed this was the security check before taking the subway. There was a heavy rain and we received raincoats from some of the volunteers. 20 minutes later a volunteer came and tried to explain us that we can`t wait in that line with bagpacks, so we (ex)changed lines and disapproving looks. After an other 10 minutes it turned out that for the tennis court there is a bus, therefore we are not allowed to use the subway. (not kidding, it`s not your choice how you go to the matches). We decided not to argue and we stood in the queue it was the longest ever. The bus had no signs and no English speaking staff so by mistake they make us get off 2 kms far from the courts. We had to walk for the remaining distance, we decided if the 2 year olds in front of us can walk, we won`t take a taxi. But I have to say this really spoils the fun. By the time we got there, it was raining so heavily that the matches were cancelled. We had an open ticket which means you can attend all matches but the one on the central court. Bandi tried to find out where Szavay is playing but there was no such court. The information signs were soaking wet, because they were printed on A4 papers. So we only heard different gossips about what is going on finally after 2,5 hours delay due to the thunderstorm we tried to find the Hungarian match again but as it was impossible with practically no or false information, we decided to watch Gonzales beating (badly) a Chinese player Sun Peng, ranks 400 places behind him. We could have seen Blake playing as we sneaked in in the central court without our tickets being checked but Gry got caught and we decided to leave for the handball match. Germany playing against South-Korea. It was pretty difficult to get back as on the bus there was no sign which stop is next or which is which. Finally we arrived on the spot what is more we got to know a German bloke, Svan who was happy to buy our extra ticket and proved to be good supporter for his team. As he convinced the hired Chinese supporters (there are quite a few on all the matches) to support Germany. Finally the Gold medal-defending German team won.

After a quick dinner in the Japanese restaurant we travelled back to the kindergarden.

It was an amazing weekend, we needed lots of luck and stamina to find the given destination but finally the sports experience overwhelmed everything.

I wish everybody could see at least one match like we did to really feel the spirit here.

to be continued