Kulturális különbségek/Cultural Differences
Már rég ígértem ezt a bejegyzést, de egy kultúra megítélésével jó addig várni, amíg az ember tényleg szerzett elég tapasztalatot. A majd 3 hónap ittlét, elég alapot ad talán, hogy néhány jellegzetességet biztonsággal analizáljak.
Először nézzünk tudományos alapokat-4 dimenziós kultúra modell- sajnos nem tudom meg mondani ki csinálta. Egy szociológust sem tudnék hirtelen mondani, pedig ő elég híres volt.
Hatalmi távolságot illetően-Kína nagyon hierarchikus ország. A főnök szava szent, a főnök társadalmilag megbecsült. Számunkra a legidegesitőbb, hogy a főnököt nem kérdőjelezzük meg sem döntéseit. Az, hogy minket mint dolgozókat bevonnak, a minket érintő döntésekbe, hát az esetleg álmunkban fordult elő. (Példa: fönköd értesit a mai napon, hogy 2 nap múlva a cég egy másik részlegén dolgozol beláthatatlan ideig. Kb 100km-rel arrébb. Nem kérdez, nem kér, küldd és te nem kérdezel.)
Kína maszkulin ország, a férfi a tiszteletnek örvendő ember a családban, a férfias tulajdonságokat tisztelik. Ha fiú gyereked születik, annak jobban örülsz mint egy lánynak. Furcsa módon az osztályaim ¾ része fiú, meg az iskolára is ez igaz általában. Van, aki szerint megszabadulnak a lánytól, én ezt kicsit kétlem, de biztos van, ahol ez is előfordul.
Időhöz való viszony… Na erről már írtam, mert elképesztő. Az idő itt nem erőforrás, lehet pazarolni…a másét is! Nem kényszertényező. A Maybe tomorrow…talán holnap kifejezést többet hallottam itt mint életemben valaha. Szóval sokat késnek, órákat, egy MC donalds rendelés, ha 3man vannak előtted akár 20 perc is lehet. Iszonyúan sokat tökölődnek egy kóla és egy sajtburger megrendelésén. Étteremben, vásárláskor ugyanez. Otthon már erre, rátámadnál az előtted állóra itt senki sem ideges ettől.
Kockázat vállalási hajlandóság nagyon magas. Itt nem arra gondolnak, hogy egy robogón utazni 2 szülőnek és egy 1 év alatti gyereknek minden biztonsági felszerelés nélkül veszélyes. Kínait biztonsági övet használni, csak vidámparkban láttam a hullámvasúton. A gyerek az utcán játszik az úttesttől 2 m-re egy csavarhúzóval szaladgál. A kiskutyákat nem kötik meg ott futkosnak az út mellett. Az, hogy előre gondolkodjunk, hogy egy adott tervben mi a hiba lehetőség mi a kockázat az teljesen kizárt.
Általános megfigyeléseink:
Az átlag ember abszolút képtelen előre gondolkodni, ebből is volt sok konfrontációnk. Példa: Ha tudjuk az étteremben, hogy innen haza megyünk taxival, akkor sem gondolunk előre erre és hívunk egyet. Hanem benn eszünk, fizetünk, kijövünk, majd az esőben várakozunk 15 percet. (Nem kell megkérdezni a taxi, hogy mennyi idő alatt ér oda…majd)
Igérni sok mindent megígérnek, de az messze nem biztos, hogy meg is valósul. És ezen csak külföldiek akadnak ki…
Kommunikáció az nem direkt, nem értünk kinaiul eléggé, hogy megértsük a pontos szavakat, de ami Magyarul, Angolul, Norvégul egy-egy szó/mondat az egy 5 perces telefon beszélgetés.
Sok szavuk ugyanazt jelenti, ezt tudjuk, lehet h. emiatt kell ennyit pontosítani. A taxiban egyenesen, majd balra amig mondom- kb 5 perc magyarázat.
Kinaiak sokat adnak az apróságokra, és minden pici dolognak örülnek, ha esztétikusan néz ki. (az ő megítélésükben). Ez a hely, ahol simán eladható a snoopey-s és mikey egeres webcamera, fültisztitó stb.
Itt konformitásra kell törekedni, nem az ego az első és nem annyira jó ha túlzott individualista vagy. (nyilván a rendszer befolyása)
A hatékony munkavégzés nem fontos, a szorgalmas munka a fontos. Ha 10 nap alatt csinálunk meg egy fél napos munkát, de mindenki korán reggeltől késő estig szöszmötölt, akkor az helyes. Na ez talán a legkibírhatatlanabb (már nekünk Bandival, mert mi szeretünk hatékonyan dolgozni.) Itt metodikus munka megy, nem kell gondolkodni új ötleteken, újjításokon.
Már sok negativumnak tűnő dolog található a listán, bár célszerű inkább másnak felfogni az élethez való hozzáállás sokkal jobb. Alapvetően derűs természetűek, könnyen elfogadják a változásokat (a rosszakat is) a világ pedig túl gyorsan változik, mi európaiak idegbajt kapunk itt meg csak mosolyognak. Az országnak van egységes értékrendszere-otthon ilyen sztem évtizedek óta nincs-család és oktatás elsők, pedig adhatna egységet.
És rossz ezt mondani, de itt más az ember közérzete, nem vitatkozik annyit, nem stresszel (ha már túljutott a kulturális stresszen) nem követelőző. Engedi a dolgokat folyni, nem kell az élet minden pici szegmensét kontrollálni. Az emberek sokkal pozitívabbak egymással, nem megy a könyöklés, irigykedés rosszindulat.
Szóval mondhatnánk, hogy a munka kultúra nem túl fejlett, de legalábbis nem hatékony csak maga az élet az jobb. Elég tudatformáló élmény itt élni.
Klári & Bandi
